Telekom - Együtt veled
Együtt veled.

Internetmost kutatás

„A SZÜLEIM BÍZNAK BENNEM, MERT JOBBAN ÉRTEK EHHEZ, MINT ŐK.” 
MIT JELENT A FIATALOK SZÁMÁRA AZ INTERNET?

 
A 18 év alattiak internethasználati szokásait, mozgatórugóit feltáró reprezentatív kutatást készített a Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségében. A hiánypótló InternetMOST felmérés keretében magukat a tizenéveseket kérdezték arról, mire használják leginkább az internetet, mit jelent számukra az online tér és arról is, mennyire érzik magukat biztonságban a virtuális világban. A kutatásból kiderül, mit gondolnak a fiatalok a digitális oktatásról, az álhírekről, a reklámokról és az influencerekről és azt is megtudhatjuk, hogy meglátásuk szerint miként befolyásolja az internet saját családjukhoz és egymáshoz való viszonyukat.
 
A Magyar Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 12-18 évesek korcsoportjában.
 
Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54%). Érdekesség, hogy a hírfogyasztást csak a válaszadók 14%-a, a vélemények megosztását pedig csak alig 4%-a jelölte meg rendszeres tevékenységként. Jelentős eltérés mutatkozik a tizenéves fiúk és lányok internethasználati szokásai között is. A lányok szívesebben kommunikálnak, tanulnak, közösségi oldalakat látogatnak és sorozatot vagy filmet néznek, míg a fiúk nagyobb arányban játszanak vagy videómegosztókon lógnak.
 
Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.
 
A kutatás eredményei alátámasztják az influencer-jelenség erősödését is, amely a zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. A reklámokkal szemben viszont már abszolút szkeptikusak a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze 5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás, részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban: 10‑ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak, főleg este és éjszaka.
 
A felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint 42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így.
 
A digitális világ jövőjével kapcsolatban is megkérdezték a fiatalokat, akik közül a legtöbben azt szeretnék, ha az iskola sokkal jobban a való életre készítené fel őket, és több mint felük jelezte igényét arra, ha digitális környezetben többet számítana az ő véleményük is. A szükséges eszközökhöz való hozzáférés szerencsére háromnegyedük számára már nem jelent problémát. A jövővel kapcsolatos félelmeik között említették, hogy az internet és a digitális világ könnyen elidegenítheti egymástól az embereket, gyengülhetnek a személyes kapcsolatok. Az online biztonság romlásától, illetve a korlátozott online szabadságjogoktól viszont kevesen tartanak.
 
„Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos, hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában, vagy mire van szükségük a szülőktől, tanároktól.” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője.
 
„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
A kutatási eredményeket részletesen ismertetjük Pont.MOST blogunkon, a teljes kutatási anyag pedig itt érhető el: